496. Miért szeretjük a fákat?
A fákhoz evolúciós kötelék fűz bennünket. Kutatások bizonyították, hogy a természet pozitív hatással van egészségünkre. De vajon milyen fákat szeretünk és miért?
A fákhoz evolúciós kötelék fűz bennünket. Kutatások bizonyították, hogy a természet pozitív hatással van egészségünkre. De vajon milyen fákat szeretünk és miért?
A meghatározás szerint a napraforgó egy zárvatermő, kétszikű növény. A magja miatt termesztik. De mire használja a gyógyszeripar és mire vigyázzunk, ha kertünkben mi is ültetni szeretnénk?
A penész háztartási jelenléte mellett elég kevés érv szól, legálisan szinte csak egy-két sajtféleségen és a borospincékben fordulhat elő
Úgy is mondhatjuk: az ok szinte „Évával kezdődött”... A Sixtus-kápolna freskóján a Teremtésnél, Ádámot egy megszakadó érintéssel engedi útjára Isten. A Michelangelo által megfestett két, egymástól elváló kéz minden emberi érzést magába foglal, amit egy simogatás nyújthat.
Tudjuk, hogy a flört, a szándékát nézve általában komolytalan, a figyelem felkeltése a célja, nincs benne tervezés. Mondhatni, „Cseppben a tenger”- vagyis bármi kisülhet belőle...De miért flörtölünk? Mióta flörtölünk? És hogyan?
Remélem, hogy csavart levelű begónia említésekor a gumós begóniára gondol. Ez a begónia fagyérzékeny növény, az első őszi fagyok hatására húsos levelei lehervadnak. A gumókat célszerű már a fagyok beállta előtt kiszedni a földből. A leveleket, hajtásokat óvatosan lecsavarjuk a gumóról, megtisztítjuk a földtől (esetleg lemossuk, de akkor néhány órán át szikkasztani kell!).
Egy kicsit valóban késő van, de szerintem még nyugodtan elültethet a hétvégén néhány krókusz, tulipán, nárcisz hagymát. A mostani kellemes időjárás pont alkalmas erre. <p> Ha a tavasznál korábban virágzó hagymásokat szeretne, akkor a következő cikket ajánlom:
A takácsatka több tápnövényű kártevő, tehát ha egyszer beszabadul a lakásba, valószínű, hogy több növényt is megtámad. A fehér pontok pedig jellegzetes takácsatka kártételre utalnak- a szívogatások helyén keletkeznek. A takácsatkák a száraz, alacsony páratartalmú helyeken érzik jól magukat, tehát párásítani, illetve atkaölővel permetezni a növényeket.
Abban valóban igaza van, hogy a rhododendron a savas talajt (és a párás levegőt) szereti, de a diólevelek mást hatást váltanak ki. A dió levelében, gyökerében olyan anyagok halmozódnak fel, amelyek gátolják a környezetében lévő növények fejlődését, ezért semmiképp sem tanácsos azzal takarni a növényeket. A mészkerülő növényeknél inkább a fenyő tűlevelei alkalmasak. A tűlevelek viszont nagyon lassan bomlanak le, ezért még ültetés előtt kell a kert azon részében talajt cserélnünk, ahová a rhododendront fogjuk ültetni.
A tölcsérjézmin (Diapladenia sp.) a napos, félárnyékos, meleget helyet, nedves talajt kedveli. Túl alacsony páratartalmú szobában levelei összesodródnak, virágai lehullanak. Érdemes kavicsrétegből párologtató felületet készíteni a cserepe köré, és azt locsolni, hogy a túl száraz levegőt elkerüljük.