Melyik salátát szereted jobban?
2006 decemberében az európai egészségügyi szervezetek felhívták a fogyasztók figyelmét egy potenciális karácsonyi veszélyforrásra, a túlzott mértékű fahéjfogyasztás káros hatásaira. Erről az Édenkert.hu Fahéjveszély: ellenőrizzük a csomagolást cikkében rögtön be is számolt.
A fahéjjal kapcsolatos leggyakoribb kérdésekre most a Magyar Élelmiszer-biztonsági Hivatal is válaszolt.
Mi a kumarin és honnan származhat?
A kumarin természetes aromaanyag, mely széles körben fordul elő a növényekben, köztük számos gyümölcsben és fűszerben. Legnagyobb koncentrációban a fahéjfélékben fordul elő. A fahéj főbb fajtái a ceyloni fahéj, és a cassia fahéj, mely Malajziában honos faj. A cassia fahéjnak jóval magasabb a kumarin tartalma, mint a ceyloni fahéjnak, de az íze is édesebb, az aromája is intenzívebb. A fahéjfélék mellett magas a kumarin tartalma a szagos mügének (szesziparban használják), tonkababnak (brazil tölgy), somkórónak (takarmánynövény) de egyéb növények is tartalmaznak több-kevesebb kumarint.
Hol használják a kumarint?
A mesterségesen előállított kumarint a kozmetikai ipar használja, emellett a gyógyászatban is használják, ödémák (vizenyők), trombózisok (vérrögök) kezelésére, véralvadási hajlam csökkentésére. Kellemes illatának köszönhetően a múlt század közepén világszerte a legnagyobb mennyiségben és a legtöbb aroma összetevőjeként használt, szintetikusan előállított aromaanyag volt. Az 1950-es években azonban állatkísérletben az USA-ban toxikusnak találták, mivel nagy mennyiségben májkárosodást és vérzékenységet okozhat. Ezért az 1970-es években az egész világon, így Magyarországon is betiltották a mesterségesen előállított kumarinnak aromákban (aromakompozíciókban) élelmiszerekhez való szándékos hozzáadását. A mesterségesen izolált kumarin tehát az élelmiszeriparban nem alkalmazható, élelmiszerekhez szándékosan hozzá nem adható.
Bizonyos ételízesítésre használt növényfélék (elsősorban fahéj) azonban természetes formájukban is nagy mennyiségben tartalmazzák. Az élelmiszerjogi szabályozás 2 milligramm kumarin jelenlétét engedélyezi 1 kg élelmiszerben, bizonyos speciális termékekben (pl. rágógumi, szeszes italok) ennél több is engedélyezett.
A túl sok kumarin károsíthatja az egészséget?
Gyógyszerészet terén folytatott kutatások bebizonyították, hogy a nagy dózisban adott adagok bizonyos érzékeny csoportoknál májkárosodást okozhat. Ilyenkor a máj több enzimet juttat a véráramba, emellett gyulladásba jön, és sárgaság alakulhat ki. Emberkísérletekben, néhány héten át nagy mennyiségben adott kumarin májgyulladást okozott, azonban az anyag megvonása után a máj helyreállt, és normálisan működött tovább.
"Már a nagymamám is fahéjjal sütött!"
Tény, hogy ezt a fűszer már nagyon régóta használjuk a konyhában, ám ez nem jelenti azt, hogy mértéktelenül fogyasztva nincs egészségkárosító hatása. A fahéj kumarin tartalmának veszélyei a viszonylag új felfedezések közé tartozik. A veszélyesség azonban ez esetben is függ az elfogyasztott mennyiségtől.
Mire kell a fogyasztónak
ügyelnie, ha csökkenteni akarja a kockázatot?
Az élelmiszeripar felelős
azért, hogy csak a határértéket meg nem haladó kumarin tartalmú fahéjas termékek
kerüljenek forgalomba. A kumarin a süteményekbe és a müzlibe fahéjjal, vagy
fahéj tartalmú aromával kerülhet be. A fogyasztó annyit tehet, hogy
a magas fahéj tartalmú élelmiszerekből mértékletesen fogyaszt, a túlzások
kerülésével.
Az aromadús fűszerek túladagolása nagyon valószínűtlen, mert ez az élelmiszer érzékszervi tulajdonságát rendkívüli mértékben rontaná. A fahéjjal kismértékben ízesített, megszórt termékeknek (pl.: fahéjas tejberizs) semmiféle egészségkárosító hatása nincs.
A fahéjtartalmú termékek
túlzott fogyasztása azonban is hordozhat veszélyeket. A legveszélyeztetettebbek
a kisgyermekek és várandós anyák lehetnek. A túladagolás legvalószínűbben nem
élelmiszerfogyasztással, hanem étrendkiegészítőként használt fahéjtabletta
szedésével fordulhat elő.
A fahéj és fahéjtartalmú termékek átlagos,
mértékletes fogyasztása esetén biztonságban érezheti magát a fogyasztó.
