No SSO cookie
SZAVAZÁS

Kedvenc nyári gyümölcsöd?

Mi fán terem a padlizsán (Solanum melongena)?

Utolsó változtatás: 2014-05-22 | Első közzététel: 2012-07-16
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Mi fán terem a padlizsán (Solanum melongena)?
Amikor életemben először ettem muszakát – bő 20 éve is van annak -, nem igazán foglalkoztam az összetevőivel. Finom volt, és kész. Csak jóval később tudtam meg, hogy az egyik hozzávaló a padlizsán. Akkor meg annak kellett utánajárni, mi fán is terem ez a zöldség.

A padlizsán nem fán terem

 

Kelet-Indiából származik, manapság is a meleg éghajlatú országokban - Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban - a legelterjedtebb. Hozzánk valószínűleg török közvetítéssel került, innen a magyar neve: törökparadicsom. Konyhánkban még nem mindennapos dolog, pedig a hazai bolgárkertészek már 100 évvel ezelőtt is termesztették.

tojas-tyuk
Melyik is volt előbb: a tyúk vagy a tojás?

A padlizsán (Solanum melongena) a csucsorfélék (Solanaceae) családjába tartozik, a burgonya közeli rokona. Csodás lila virágából tojás alakú, nagy, húsos termés fejlődik, melynek színe a sötétlilától a vörösön át a sárgásig vagy a fehérig változik, de lehet akár fekete is. A fehér termés színéről és alakjáról kapta a tojásgyümölcs nevet.

Az egyik leghőigényesebb növény. Optimális fejlődéséhez 25-30 °C közötti hőmérséklet szükséges. A hűvös időt rendkívül rosszul viseli, ezért csak május vége felé ültethető.

Szereti a tűző napot és a sok vizet. A paprikához hasonlóan csak öntözéssel terem megfelelően.

A mély rétegű, humuszban gazdag, laza, kissé lúgos talajt kedveli. Fejlődése kezdeti szakaszán sok foszfort és káliumot igényel. Később nő a nitrogénszükséglete, melyet fejtrágyázással adagolhatunk. A vele kapcsolatos teendők megegyeznek a paprikáéval. Gyomlálni és szükség szerint öntözni kell.

Legfőbb kártevője a burgonyabogár, mely a padlizsánt még saját névadójánál is jobban kedveli. Ezért nem szabad burgonya mellé ültetni.

A burgonyabogáron kívül a levéltetű és az atka veszélyes rá, míg a kórokozók közül a szklerotínia és a botritisz megjelenésére számíthatunk.

Az érett padlizsán bőre fényes, húsa rugalmas (a piacon csak óvatosan nyomkodjuk!), kocsánylevelei élénk zöldek. Legjobb rögtön felhasználni, de hűtőszekrényben 4-5 napig eláll.

Nagyon sokféleképpen elkészíthető, elég, ha csak körbenézünk egyes meleg éghajlatú országok konyhájában. Gondoljunk csak a görög muszakára, a katalán escalivadára, a bolgár kjopulura, a francia ratatouille-ra. De nem is kell messze menni, hiszen Erdélyben közkedvelt a vinete (padlizsánkrém) és a zakuszka (ugyanaz sült paprikával, paradicsommal, babbal).A padlizsánnak jelentős az ásványianyag- és a rosttartalma. Sok A- és C-vitamint tartalmaz. Jó hatással van a koleszterinszintre, a májra és a vesére. Fokozza az emésztést, csökkenti a gyomorsavtermelést. Cukorbetegek is fogyaszthatják, diétázóknak is remek étel. Persze nem olajban kirántva, mert akkor rengeteg zsiradékot szív magába.

 

padlizsan-viraga
A padlizsán virága

 

Kedvező élettani hatásai mellett sok hiedelem is fűződik hozzá. Az arabok afrodiziákumnak tartják, ezért hívják a „szerelem almájának". A néphit viszont sokáig mérgezőnek tartotta, úgy gondolták, aki megeszi, megbolondul tőle. Szerencsére a tapasztalat nem ezt mutatja.

Mindenképpen érdemes kipróbálni, mert nagyon sokoldalú. A zsenge példányokat meghámozni sem kell, a növénynek egyedül a zöld kocsányleveleit kell levágni, mert mérgezőek. Kesernyés íze enyhíthető, ha besózva állni hagyjuk, majd leöblítjük. Én nem szoktam, szerintem pont ez a jó benne.

Cikkajánló: Az V. kerületi Károlyi kert >>


Szólj Te is hozzá!