No SSO cookie

Mi fán terem a padlizsán (Solanum melongena)?

Utolsó változtatás: 2015-05-29 | Első közzététel: 2012-07-16
(5/ 1)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Mi fán terem a padlizsán (Solanum melongena)?
Amikor életemben először ettem muszakát - bő 20 éve is van annak -, nem igazán foglalkoztam az összetevőivel. Finom volt, és kész. Csak jóval később tudtam meg, hogy az egyik hozzávaló a padlizsán. Akkor meg annak kellett utánajárni, mi fán is terem ez a zöldség.

A padlizsán nem fán terem...

Kelet-Indiából származik, manapság is a meleg éghajlatú országokban - Bulgáriában, Olaszországban, Romániában, Spanyolországban - a legelterjedtebb. Hozzánk valószínűleg török közvetítéssel került, innen a magyar neve: törökparadicsom. Konyhánkban még nem mindennapos dolog, pedig a hazai bolgárkertészek már 100 évvel ezelőtt is termesztették.

tojásgyümölcs - padlizsán
Melyik is volt előbb: a tyúk vagy a tojás?

A padlizsán (Solanum melongena) a csucsorfélék (Solanaceae) családjába tartozik, a burgonya közeli rokona. Csodás lila virágából tojás alakú, nagy, húsos termés fejlődik, melynek színe a sötétlilától a vörösön át a sárgásig vagy a fehérig változik, de lehet akár fekete is. A fehér termés színéről és alakjáról kapta a tojásgyümölcs nevet.

Az egyik leghőigényesebb növény. Optimális fejlődéséhez 25-30 °C közötti hőmérséklet szükséges. A hűvös időt rendkívül rosszul viseli, ezért csak május vége felé ültethető.

Szereti a tűző napot és a sok vizet. A paprikához hasonlóan csak öntözéssel terem megfelelően.

A mély rétegű, humuszban gazdag, laza, kissé lúgos talajt kedveli. Fejlődése kezdeti szakaszán sok foszfort és káliumot igényel. Később nő a nitrogénszükséglete, melyet fejtrágyázással adagolhatunk. A vele kapcsolatos teendők megegyeznek a paprikáéval. Gyomlálni és szükség szerint öntözni kell.

Legfőbb kártevője a burgonyabogár, mely a padlizsánt még saját névadójánál is jobban kedveli. Ezért nem szabad burgonya mellé ültetni. A burgonyabogáron kívül a levéltetű és az atka veszélyes rá, míg a kórokozók közül a szklerotínia és a botritisz megjelenésére számíthatunk.

Az érett padlizsán bőre fényes, húsa rugalmas (a piacon csak óvatosan nyomkodjuk!), kocsánylevelei élénk zöldek. Legjobb rögtön felhasználni, de hűtőszekrényben 4-5 napig eláll.

Nagyon sokféleképpen elkészíthető, elég, ha csak körbenézünk egyes meleg éghajlatú országok konyhájában. Gondoljunk csak a görög muszakára, a katalán escalivadára, a bolgár kjopulura, a francia ratatouille-ra. De nem is kell messze menni, hiszen Erdélyben közkedvelt a vinete (padlizsánkrém) és a zakuszka (ugyanaz sült paprikával, paradicsommal, babbal).

 

padlizsán sülve
Sült padlizsán

 

A padlizsánnak jelentős az ásványianyag- és a rosttartalma. Sok A- és C-vitamint tartalmaz. Jó hatással van a koleszterinszintre, a májra és a vesére. Fokozza az emésztést, csökkenti a gyomorsavtermelést. Cukorbetegek is fogyaszthatják, diétázóknak is remek étel. Persze nem olajban kirántva, mert akkor rengeteg zsiradékot szív magába.

Kedvező élettani hatásai mellett sok hiedelem is fűződik hozzá. Az arabok afrodiziákumnak tartják, ezért hívják a "szerelem almájának". A néphit viszont sokáig mérgezőnek tartotta, úgy gondolták, aki megeszi, megbolondul tőle. Szerencsére a tapasztalat nem ezt mutatja.

 

padlizsan-viraga
A padlizsán virága

 

Mindenképpen érdemes kipróbálni, mert nagyon sokoldalú. A zsenge példányokat meghámozni sem kell, a növénynek egyedül a zöld kocsányleveleit kell levágni, mert mérgezőek. Kesernyés íze enyhíthető, ha besózva állni hagyjuk, majd leöblítjük. Én nem szoktam, szerintem pont ez a jó benne.


Szólj Te is hozzá!