No SSO cookie

Mi mindenre jó a spenót?

Utolsó változtatás: 2010-10-26 | Első közzététel: 2009-06-29
(0/ 0)
Cikk nyomtatása » Cikk küldése »
Mi mindenre jó a spenót?
Hiába mondták eleink, hogy a spenót tele van vitaminnal, ásványi anyagokkal, antioxidánsokkal és rostokkal. Sehogy sem sikerült velünk megkedveltetni. Felnőttként azonban már egészen elfogultan nézzük a selymes zöld, húsos levelek erényeit.

A családi anekdoták szerint a csukamájolaj a szüleink gyermekkorának réme volt, nálunk pedig a spenót töltötte be ugyanezt a szerepet.

 

  • A spenót (Spinacia oleracea) a libatopfélék családjába tartozik, ahogy a cukorrépa és a cikória is.
  • Feltehetőleg a Közel-Keletről származik, Perzsa fű néven már a VIII.-IX. században ismerték, az arabok által eljutott Spanyolországba is. Hazánkba csak a XVI. század végétől jegyzik a jelenlétét.

 

Mi mindenre jó a spenót?


 

 

 

A spenót könnyen elkészíthető, jól emészthető, kalóriában szegény, ellenben vitaminokban, antioxidánsokban gazdag. Sok luteint, természetes karotinoidot tartalmaz, de gazdag flavonoidokban, klorofillban és folsavban is. Az egyik legmagasabb K-vitamin tartalmú zöldségünk.

 

 

spenót és burgonya

 

 

A K-vitamin amellett, hogy a véralvadás egyik fontos szabályozója, támogatja a máj méregtelenítő funkcióját, sőt a csontok felépítéséhez is szüksége van rá szervezetünknek. A spenótot sokan a gyomor-működést serkentő hatása miatt kedvelik. A tápértéke mellett sok oxálsavat is tartalmaz, amely vesekőképződésre hajlamos vegyület, de ismert emésztésserkentő és vastagbéltisztító hatása is. A spenót kiváló antioxidáns, bioaktív összetevői erősítik az immunrendszert.

Leggyakrabban a termesztési idő alapján csoportosítják a spenótot, ennek megfelelően megkülönböztetnek téli és nyári fajtákat.

A legkorábbi friss zöldség, már a tél végén szedhető annak ellenére, hogy a hideget kevésbé tűri, mint a szárazságot. Egyéves növény. Magja kerek vagy apró tüskés is lehet, magtömege 8-10 gramm, csírázóképességét 4-5 évig tartja meg. Az új-zélandi spenótot nyáron lehet szedni. Amint magszárat fejleszt, a levelei már nem hasznosíthatók étkezésre.

 

Neveljünk saját spenótot!

 

Paraj, spinát, spinót, spinác, spenát. Ez mind Spenót.


A fejlődéséhez optimális körülmények között 16 °C-ot igényel, de csírázása már néhány fokkal a fagypont felett megindul. Vannak fajták, amelyek a hideget (-5 °C) jól elviselik. A nagy meleget nem bírja, gyorsan magszárat indít. Az árnyékot és a félárnyékot nem tűri túl jól. Bármilyen talajtípusban megmarad, a tápanyagigénye, vízigénye közepes, csak szárazság esetén kell öntözni.

Ha kiskertünkben spenótot szeretnénk vetni, jó néhány hasznos dologgal tisztában lennünk.

25-30 cm-es sortávolságra, 4-5 cm-es tőtávolságra vessük. A korai fajták már február végén vethetők, 2-3 cm mélyre. Az áttelelő fajtákat szeptember elején vessük el. A gyomláláson és kapáláson kívül más ápolási munkát nem igényel. Ősszel és tavasszal fűtetlen fólia alatt - megfelelő fajta esetén - jól hajtatható.

A spenót betegségei


Napsütéses időszakban a növények gyorsan fejlődnek, és a vetéstől számított 1,5 - 2 hónapon belül fogyasztásra alkalmassá válnak, ezért nem árt óvatosnak lenni a betegségek megelőzése miatt. Ha fóliában termesztjük, akkor sokat szellőztessük. Legveszedelmesebb betegsége a spenót peronoszpóra, a leggyakoribb kártevője a levéltetű.


Szólj Te is hozzá!